Penész a lakásban - mit tehetek?

Penész a lakásban - mit tehetek?

A penész nem válogat, megjelenik a falakon, a ruhákon és az élelmiszereken is. Legyen régi vagy új, panel, tégla vagy könnyűszerkezetes ház, jellegzetes szaga nem csak komforérzetünkre lehet negatív hatással, hanem komoly egészségügyi kockázattal is járhat. 

A penész gomba több mint ezer különböző, hifás gombák egy csoportja, amelyeket külső megjelenésük és életmódjuk miatt sorolnak egy kategóriába. A leggyakoribb lakásban is megtalálható penész fajták a Penicillum, Alternaria, Aspergillus és a Cladosportium.

Milyen egészségkárosító hatása van a penésznek?

A penész gomba súlyos allergiás panaszokat okozhat, melyeket többnyire tévesen megfázásként diagnosztizálnak. Spóráik gyakorlatilag mindenhol ott vannak, emiatt légúti irritációt, orrdugulást, köhögési panaszokat, fejfájást, kiütéseket, szemirritációt és fáradékonyságot okozhatnak. Napjainkban végzett vizsgálatok alapján neurológiai betegségeket vagy extrém eseteben halált is előidézhetnek.

Mitől alakul ki a penész?

Műanyag nyílászárók, szellőztetés hiánya, magas páratartalom, hőhíd, talajból származó nedvesség, csőtörés vagy szivárgás, tetőtérből beszivárgó csapadék és még sok egyéb ok vezethet a penészedéshez. Halmazállapotától függően azonban van egy közös pont, mégpedig a víz!

A 19. század közepe előtt az épületeket nem szigetelték a talajnedvesség ellen, csupán padlóba döngölt agyagot terítettek le, amelyre rárakták a padlóburkolat. A mészhabarcsra rakott tömör, vastag falak viszont a puszta tömegükkel meggátolták a talajnedvesség okozta felázásokat. A maihoz hasonló bitumenes vízszigetelések a 20. század elején kezdtek elterjedni. Amennyiben a falak egyértelműen körben nedvesek, akkor már nem működik vagy nem is volt vízszigetelés. Ebben az esetben nincs kérdés, utólagos vízszigetelésre van szükség.

Amennyiben vizes a fal, de nem ez egész ház körül, hanem koncentrált területen jelenik meg, akkor gyanakodhatunk csőtörésre vagy szivárgásra. A legtöbb lakásban azonban mégis többnyire a páralecsapódás okozta penészedés szokott problémát okozni, mely a harmatpontra vezethető vissza. A harmatpont a levegőnek az a hőmérséklete, mely egy bizonyos páratartalmú levegő esetében az alacsonyabb hőmérsékletnél előidézi a víztartalom kicsapódását, vagyis a kondenzációt. Egyszerűbb példával élve, amikor a hideg sört kivesszük a hűtőből és lerakjuk az étkezőasztalra, bizony elkezdődik rajta a páralecsapódás.

A penész növekedéséhez nedves környezet szükséges, tehet ideális lehet egy magas páratartalmú és egyben rosszul szigetelt ház sarka. A ház sarkai az eltérő külső és belső falvastagságból adódóan nem egyeznek meg. Ezeken a helyeken többdimenziós hőáram alakul ki, ugyanis a lehűlő felület nagyobb, mint a fűtött rész. Mivel ház sarkai jóval hidegebbek mint ház többi része, könnyen fordulhat elő páralecsapódás, mely előbb utóbb előidézi a penész gombát.

Mikor történik meg a falakon a páralecsapódás?

A narancssárga függőleges oszlop a szoba hőmérsékletét, a vízszintes kék sor a szoba levegőjének páratartalmát, a vízszintes sárga sorok pedig a harmatképződés határpontját jelölik. 

 

Szoba hőmérséklete	Relatív páratartalom
	40%	45%	50%	55%	60%	65%	70%	75%	80%	85%
	Harmatképződés
10°C	-2,6°C	1,2°C	0,1°C	1,4°C	2,6°C	3,7°C	4,8°C	5,8°C	6,7°C	7,6°C
15°C	1,5°C	3,1°C	4,7°C	6°C	7,4°C	8,5°C	9,6°C	10,6°C	11,6°C	12,5°C
18°C	4,2°C	5,9°C	7,5°C	8,9°C	10,2°C	11,3°C	12,5°C	13,5°C	14,5°C	15,4°C
20°C	6,1°C	7,7°C	9,3°C	10,7°C	12°C	13,2°C	14,4°C	15,4°C	16,4°C	17,4°C
22°C	7,8°C	9,5°C	11,1°C	12,6°C	13,9°C	15,1°C	16,3°C	17,4°C	18,4°C	19,5°C
24°C	9,6°C	11,4°C	13°C	14,4°C	15,7°C	17°C	18,2°C	19,3°C	20,3°C	21,3°C

 

A fenti sörös példával élve (táblázatban piros színnel jelöltük), ha a szobában 22°C van, a levegő páratartalma pedig 65%, akkor a hűtőből kivett 5°C-os sörösüveg külső felülete addig marad párás, amíg el nem éri a 15,1°C-os hőmérsékletet.

Tehát ha kint hideg van, bent pedig 22°C és mondjuk 65%-os a páratartalom, akkor a fal azon részeinél ahol 15,1°C-nál alacsonyabb a hőmérséklet, bizony lecsapódik a pára, melynek következtében egy idő után megindul a penészedés.

Nyáron nem képződik harmat a házban, mivel a külső és belső hőmérséklet közel azonos. Viszont késő ősszel és télen, amikor kint hideg van, bent pedig meleg, a rosszabbul szigetelt részeken egy magasabb páratartalom esetén megkezdődik a harmatképződés.

Mit tehetünk páralecsapódás esetén?

(1) Megcsináltatjuk a szigetelési hibákat, ezzel kiegyenlítjük vagy éppen közelebb hozzuk egymáshoz a falfelületek különböző hőmérsékleti értékeit vagyis megszüntetjük a hőhidakat.

(2) Vigyázunk arra, hogy alacsony maradjon a ház páratartalma, ügyelve a következőkre akár együttesen is:

- gyakran szellőztessünk;

- Szereljük fel az ablakokat résszellőzővel;

- fürdőszoba ajtaját tartsuk zárva fürdés közben és után is, valamint az ablakot hagyjuk nyitva;

- építtessünk ki szellőztető rendszert a padlástérben

(3) Növeljük a ház hőmérsékletét, ugyanis magasabb hőmérséklet hatására csökken a páratartalom, illetve nő a harmatpontképződés határpontja.

Mi az a hőhíd?

Egy ház esetében hőhídnak nevezzük a falszerkezet minden olyan helyét, ahol többdimenziós hőáramlás és hőmérséklet-eloszlás alakul ki. Hőhíd következtében azok a falszerkezeti részek, amelyek jobban vezetik a hőt, erősebben lehűlnek, tapintásra hidegebbek.

Hogyan találhatjuk meg a hidegebb falfelületeket, más néven a hőhidakat?

(1) Hőhidra utalhat a penészedés, ugyanis az alacsonyabb hőmérséklet hatására megkezdődik a páralecsapódás, mely ideális környezet a penész növekedéséhez. Tehát ahol penészt látunk, ott jó eséllyel akár egy hőhidas terület is lehet.

(2) Szükséges egy szobahőmérő, páramérő és egy infrás hőmérő. A szobahőmérővel és a páramérővel megmérjük a levegő hőmérsékletét és páratartalmát, majd az infrás hőmérő segítségével megnézzük hol találhatóak a leghidegebb falrészek. Azok a falrészek számítanak hőhidasnak, melyek a fenti harmatképződési táblázat alapján páralecspódást eredményeznek.

(3) Hőkamerával készített hőképek elemzésével, mely során a hibák könnyedén kijavíthatók, javul az energiahatékonyság, valamint a súlyosabb károk vagy éppen energiaveszteségek is elkerülhetővé válnak.

Végszó

Nem létezik elfogadott álláspont arra nézve, hogy mekkora páratartalom és hőmérséklet mellett a legmagasabb a komfortérzetünk. Mint ahogy eltérő dolgokat szeretünk, eltérőek a szokásaink, eltérő hőmérsékleten és páratartalom alatt érezzük jól magunkat. Egy íratlan szabály azonban 21°C-ban jelöli meg az ideális nappali és 18-19°C-ban az ideális hálószoba hőmérsékletet. A levegő hőmérséklete mellett azonban a páratartalom is egy nagyon lényeges összetevője a minőségi komfortérzetnek. Felnőttek számára a 40-60%-os páratartalom az ideális, kisgyermekek hálószobájában azonban célszerű 60-70%-os páratartalmat létrehozni, ugyanis alacsonyabb páratartalom alatt éjszaka a nyálkahártya kiszáradhat, mely esetén a szervezet hajlamosabb a betegségekre.

Categories: Cikk