Kedvezményes lakás áfa 2019 után

A kedvezményes lakás áfa a 2015. évi CCXII. törvény megjelenésével látott napvilágot és az új építésű ingatlanokkal összefüggő általános forgalmi adót 27%-ról 5%-ra mérsékelte. A törvény azonban világosan fogalmaz: a kedvezmény csak a 2019. december 31-ig érvényesíthető. 

Ennek ellenére sok piaci szereplő reménykedett abban, hogy a kedvezmény a 2019-et követő időszakban is érvényesítő marad.

Ezeknek a reményeknek Varga Mihály pénzügyminiszter nyilatkozatai vetetettek véget, aki következetesen képviselte a kormány azon álláspontját, amely szerint nincs akarat a kedvezményes lakás áfa hatályának meghosszabbítására.

Mi várható az átmeneti időszakban?

Az átmeneti időszak a 2019. december 31-e előtt megkezdett, de csak 2020. január 01-ét követően befejezett építkezéseket foglalja magába. Ebben az időtartamban az alábbiakkal kell tisztában lennünk:

- a 2019. december 31-ig megfizetésre kerülő vételárrészleteket még 5%-os áfa terheli;
- a 2020. január 01-től megfizetésre kerülő vételárrészleteket már 27%-os áfa terheli.

Az így megjelenő kiskapu lehetőséget biztosít arra, hogy az - egyébként is fejnehéz - új családi ház építésével összefüggő vállalkozási szerződésekben foglalt összeget az építtető nagy mértékben, vagy teljes egészében előre megfizesse. Ezzel a megoldással elkerülhetővé válik a 27%-os áfa megfizetése, de a mérleg másik nyelvén számottevő kockázat jelenik meg.

Kinek jelentett segítséget a kedvezményes lakás áfa?

Számos szakember nyilatkozta azt, hogy a kivitelezők “lenyelték” a kedvezményt. Az igaz, hogy közvetlenül az áfa csökkentést követően generálkivitelezéssel összefüggő költségek 22%-kal csökkentek, de ez nem érvényesült az új építésű családi ház projektekben. Sőt, az egyre növekvő kereslet és a munkaerőhiány együttes hatására a lakásárak napjainkban is tartó meredek emelkedésbe kezdtek. Ennek ellenére mégis azt mondhatjuk, hogy a kedvezményes lakás áfa eszközével a kormány sikeresen odázta el az ingatlanpiaci drágulást, és felpörgette az eseményeket.

Mi várható 2020. január 1-ét követően?

Három nagyon fontos tényező fogja befolyásolni a következő 3 évben az új lakások árait:

(1) A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy a 27%-os lakás áfa visszavezetése már önmagában csökkenést fog eredményezni a keresletben.
(2) Emellett kevesebb szó esik arról, hogy 2021-től kezdve - az épületenergetikai előírások változásával - sokkal szigorúbb feltételeknek kell eleget tennie egy új építésű családi háznak. Utóbbi nagyban megdrágíthatja az akkor már egyébként is 27%-os lakásáfával terhelt generálkivitelezési költségeket.
(3) Szintén kérdéses a kormány monetáris politikája, mivel a jegybanki alapkamatot már csak mesterséges eszközökkel tudja az MNB 0,9%-on tartani. Az alapkamat várható emelésével együtt növekedni fognak a már kihelyezett és nem fixált forint alapú hitelek törlesztőrészletei. A törlesztőrészletek emelkedésével pedig könnyen visszaeshet a jelenleg tapasztalható hitelvállalási kedv, ami további gátja lesz az alapvetően hitelekből építkező magyar ingatlanpiaci növekedésnek.

A fentiek alapján a lakáspiacot jellemző kereslet csökkenését először a jegybanki alapkamat fogja előre jelezni, de az első igazi pofont a lakásáfa emelése fogja bevinni. Végül egy csúnya mélyütéssel a szigorodó épületenergetikai előírások vihetik a földre az új építésű ingatlanok piacát 2021-et követően. 

Categories: Hír