Nyílászáró beépítés kisokos


Szeretne árajánlatot kapni az Otthontervek oldalon? 
Regisztráljon (REGISZTRÁCIÓ IDE KATTINTVA LEHETSÉGES)és bármelyik terv árajánlatát ingyenesen biztosítjuk Önnek!
Cégünk "AA" kategóriás cégminősítéssel, ISO minőségbiztosítási rendszerben gyártja és építi a családi házait.

A nyílászáró beépítés, vagyis a megfelelő nyílászáró kiválasztása új és használt ingatlan vásárlása előtt állók számára egyaránt izgalmas kérdés. Figyelembe véve, hogy a legtöbb szakember már elfelejtette, hogy valaha laikusként kezdte az ipart, az Otthontervek alaposan körbejárta a témakört. Akik a "melyik a legjobb műanyag ablak?kérdésre keresik a választ, szintén számos hasznos tudással gazdagodhatnak az alábbi információk segítségével. 

Nyílászáró beépítés – az üvegszerkezetről

Az üvegszerkezeteket hőszigetelési értékkel, statikai méretezéssel, betörésbiztonsági kategóriával és napvédelemmel jellemezhetjük.  Korábban egy-, majd kétrétegű hőszigetelő üvegezést alkalmaztak, de ma az energiatudatos épületek térhódításával egyre gyakoribb a háromrétegű üvegezés. A rétegszámmal azonban még nem definiáltuk pontosan a nyílászáró (pontosabban az üvegezés) hőszigetelési értékét.Nyílászáró beépítés

Nyílászáró beépítés – az üvegszerkezet hőszigetelési értéke

A kétrétegű üvegezésnél az üvegek között 16 mm légrés szükséges. A ’80-as, ’90-es években gyártott ablakok üvegezésének hőszigetelése általában 2,8 W/m2K. Magyarázatként, ha a külső és a belső levegő hőmérséklete között 1 °C különbség van, akkor 1 m2-es üvegfelületen 2,8 W energia távozik. Ez a mennyiség ma már nagyon soknak számít, hiszen a háromrétegű üvegezéssel akár 0,5 W/m2K hőszigetelési érték is elérhető.  

A beépített üvegek védett oldalára szabad szemmel nem látható, úgynevezett Low-E, vagyis alacsony emisszivitású réteget porlasztanak, amely a látható fényt átengedi, de az infravörös sugárzást, vagyis a meleget nagymértékben visszaveri. Így az ablakon távoző hő a felére csökkenthető, tehát Ug = 1,4 W/m2K.

Amennyiben a két üvegréteg közötti levegő speciális hőszigetelő nemesgázzal – például argonnal – dúsítjuk, akkor még tovább javíthatók az értékek (Ug = 1,0 – 0,9 W/m2K), vagyis még kevesebb hő távozik az üvegen keresztül.

Nyílászáró beépítés – az üvegszerkezet és a hőhíd

A légréseket alakító alumínium távtartók páralecsapódást okoznak, mert a jó hővezető képesség mellett egyúttal hőhíd keletkezik. Itt sajnos a Low-E bevonat, de az argongáz hőszigetelő hatása sem használ. A kellemetlen tünetet az utóbbi időben egyre gyakrabban küszöbölik ki rozsdamentes acél, vagy műanyag távtartók alkalmazásával. Ezt a szerkezetet meleg peremes üvegezésnek nevezik.

Nyílászáró beépítés

A lakóépületek nyílászáróiba leggyakrabban 4 mm vastagságú hagyományos floatüveg kerül. A kétrétegű szerkezeteknél ehhez kapcsolódik egy ugyanolyan paraméterű másik 4 mm-es, köztük 16 mm-nyi légréssel. Ez összesen 24 mm vastagságú üvegszerkezetet jelent.

Háromüvegrétegnél mindez 44-48 mm lehet, ráadásul a külső vastagság 6 mm-re történő növelésével a szerkezet hangszigetelése is jelentősen javul.

Nyílászáró beépítés – az üvegszerkezet vastagsága és a szélteher

Az üvegfelület mérete is meghatározza a vastagságát. A régi építésű házak, illetve a lakótelepek 120x150 cm-es ablakaihoz a 4 mm-es üveg talán még megfelelő is lehetne, de napjainkban a modern épületekbe ennél jóval nagyobb üvegfelületeket terveznek, amelyekhez összetettebb rétegrend tartozik. Az emelő-toló ajtóknál az üvegezéseket szükséges statikailag megtervezni. Az alulméretezett üvegnél membránhatás jelentkezik, ami esztétikailag kedvezőtlen a tükröződés mozgása miatt. A túlméretezettnél az alakváltozás minimális, de a nyílászáró összsúlya nagyobb lesz.

A szárnyméretek mellett a homlokzatok bizonyos magasságában lévő nyílászáróinak üvegfelületeire ható szélnyomással is számolni kell. A szélteher természetesen a külső üvegfelületekre hat, ezért elsősorban ezeknek a rétegeknek a vastagságát szükséges statikai méretezéssel meghatározni. A belső üvegrétegeket ugyan nem éri közvetlenül a szélteher, mégsem lehetnek akármilyen vékonyak. A hőmérséklet és a tengerszint feletti magasságkülönbség függvényében a rétegek közötti gáz térfogata nőhet vagy csökkenhet – a beltérből gyakran szinte észrevétlenül -, ami a belső üvegrétegek alakváltozását okozhatja. Az épületeken leggyakrabban kétféle biztonsági üveget találunk: az egyik edzett, a másikat ragasztott biztonsági üvegnek nevezzük.

Nyílászáró beépítés – fa nyílászárók

A hagyományos fa nyílászárók a profilok vastagsága, anyaga, felületkezelése és színe alapján osztályozhatóak. Ezen felül léteznek még alumíniumprofillal kombinált alu-fa elnevezésű változatok. A történelmi korokban a házak ablakai, ajtajai kizárólag fából készültek festett, mázolt kivitelben és a műemlék épületeken ma többnyire felújított állapotban láthatóak. Napjainkban sem kizárt korszerű faablakok beépítése, hiszen szépségük mellett számos előnyös tulajdonsággal rendelkeznek. Elsősorban kedvező a környezetbarát alapanyag és a stabilitás, de nem mellékes az esztétikai megjelenés sem. Mindezek mellett azt is figyelembe kell venni, hogy könnyen javíthatóak a lakkozott vagy festett felületek. Fa nyílászáró

Azzal azonban számolnunk kell, hogy a tömör fa élő anyagként érzékeny a nedvességre, ezért tartósan kívülről és belülről sem kaphat vizet. A szépsége mellett tehát megfelelő gondoskodást igényel. Csaknem minden fajta nyílászáró készíthető fából, vagyis az ablakon kívül egyedi bejárati, terasz-, emelő-toló ajtó és még a tetőtéri – tetősíkban fekvő – ablakok jelentős hányada is. A gyártásukhoz technikailag nagyon felkészült épületasztalos-műhelyre van szükség. Az elmúlt 10-15 évben a műanyag nyílászárók komoly térhódításának lehetünk tanúi, hiszen – ellentétben a fával – nem érzékenyek a nedvességre. Előnyös a széles profil- és felületválasztéknak köszönhető egyedi megjelenés. A belső acélmerevítővel kedvező a stabilitás, könnyen karbantartható és a fánál olcsóbb. A kezdeti gyermekbetegségek után a napjainkban gyártott műanyag ablakok UV-stabilak és szakmai elvárásoknak megfelelnek.

Nyílászáró beépítés – műanyag nyílászárók

A műanyag nyílászárók profilvastagság és kamraszám szerint osztályozhatóak. Minél vastagabb a profil, annál nagyobb lehet a kamraszám és ezáltal jobb hőszigetelő képesség érhető el. A profilok üreges szerkezetűek és az üregeket nevezi a szaknyelv kamráknak. A profilok osztályozása szerint lehetőség van 60, 70, 80 mm-es, vagy akár 90 mm-es méretben is nyílászárót rendelni. Korábban a 60 mm-es, 3 légkamrás profil volt a standard, de ma már nem ritka a 82-86 mm-es, 6-8 kamrás sem. A kedvező hőszigetelő és a faablakoknál jobb záróképességű műanyag nyílászárók beépítése után penészfoltok keletkezhetnek a belső falfelüteken, hiszen a lakás természetes szellőzése ezáltal gyakorlatilag megszűnik, tehát a rendszeres szellőztetésről külön kell gondoskodni. A pára eltávolítására a legegyszerűbb módszer a reggeli és az esti gyors szellőztetés.

A napi, legtöbb párát okozó háztartási tevékenységek – főzés, mosás, mosogatás, fürdés – után extra szellőztetésre is szükség lehet. Ebben az esetben a párátlanítás esetleges. A másik megoldás a pára- vagy rés – szellőzők beépítése az ablakprofilokba, amelyek a benti nedves levegő érzetére „kinyitnak” és amint helyreáll a kedvező páratartalaom, akkor automatikusan „bezárnak”, de hátrányos is, hogy mindig szellőztetnek, néha akartunk ellenére is. Az automatikusan vezérelhető legkorszerűbb – és természetesen legköltségesebb – páraszabályozás a légtechnikai, azaz a mesterséges szellőztetőrendszer. Az alumínium nyílászárók térnyerésének – a műanyagok térhódítsa mellett – az elmúlt 5-10 év modern építészeti alkotásainál lehetünk tanúi nemcsak az irodaházakban, hanem a korszerűen felszerelt modern lakásokban, illetve klasszikus loft-épületek életre keltésekor is.

Nyílászáró beépítés – alumínium nyílászárók

Alumínium nyílászáróAz alumínium nyílászárók – a műanyaghoz hasonlóan – szintén nem érzékenyek a nedvességre. Az alumíniumváltozatok sajátos formavilága nem állítható elő fából vagy műanyag profilokból, míg a fordítottja elképzelhető. Az osztályozás ebben az esetben is profilvastagság szerinti, vagyis 60-90 mm között 5-10 mm-ként növekvő méretrendű és vastagsággal szintén arányos a hőszigetelő képesség. Az ablakok tokprofiljának a szárnyprofilok általában 8-10 mm-rel vastagabbak, ezért a tervezésnél erre oda kell figyelni. A hőhídmentes alumínium nyílászárók profilja kívül-belül egy-egy alumínium félprofilból, vagy más néven félkamrából áll, és a közöttük levő hőhídmegszakító profil a szakemberek stégnek is nevezik. Minél nagyobb a teljes profil vastagsága, annál hosszabb a hőhídmegszakító profil, vagyis a stég, ami növeli a hőszigetelő képességet. A félprofilok kívül-belül ugyanolyan méretűek maradnak, csak a hőszigetelő sáv, azaz a hőhídmegszakító profil hossza nő az alumíniumprofil vastagságával együtt.

A fejlesztések eredményeképpen a 90-mm-es alumíniumablakok megfelelnek a passzívház nyílászáróira vonatkozó hőszigetelési követelményeknek. Hőhídmentes alumíniumprofilból – megfelelő tervezéssel – szinte bármilyen egyedi nyílászáró és télikert is készülhet. Ahhoz, hogy a házunkhoz a legideálisabb anyagú és profilú nyílászáró készüljön nagyon sok szempontot kell a tervező építésznek figyelembe vennie. A megfelelő profilhoz meg kell találni a hozzátartozó működtetési funkciókat, valamint ellenőrizni kell, hogy megépíthető-e az adott szerkezet és ha igen, a megvalósulás után tartósan használható marad-e a kiválasztott nyílászáró.

Nyílászáró beépítés – a hibrid profilok

A történelmi áttekintés szerint az ablakok, ajtók kezdetben alapvetően fából készültek. Az épületasztalos mesterek műhelygyakorlatának megfelelően egységes megjelenés alakult ki a XIX. század végére. Ezeknek a nyílászáróknak a megmaradt példányait a műemlék épületeken csodálhatjuk meg, jó esetben felújítva.

A hagyományos szerkezetek korszerű változatait klasszikus kialakításúnak nevezzük, amelyek leginkább a régi formavilágot őrizték meg. Az így keletkezett típusoknál a tok, illetve a szárny a külső és a belső oldalon különböző síkban van. A klasszikus dizájn nem csak fa, hanem alumínium és műanyag, valamint hibrid profilok esetén is választható.

A kívül síkban záródó kialakítással a fém nyílászárók új formavilágot hoztak divatban, amit a modern kor a mai napig népszerű építészeti trendjeként emlegetett Bauhaus-stílusú épületeknél alkalmazták először. A kecses forma azáltal jöhet létre, hogy a stabilitást jóval kisebb keresztmetszetű profillal érik el, mint a fa, vagy műanyag szerkezeteknél. Így nem csak esztétikailag előnyösek, hanem nagyobb üvegfelületen jut be a fény a belső terekbe.

Az egyedi profilokra vágyóknak a könnyű gyárthatóságú, és a szabadabb formálású műanyag szerkezetek nyújtanak szinte korlátlan lehetőséget. A választható profilok között egyaránt találni klasszikus, síkban eltolt vagy síkban záródó modern dizájnt, de egyedi lekerekített formát is, esetleg éles sarkokat.

Nyílászáró beépítés – szükség vagy lehetőség a hibrid profil?

A nyílászáró a legfőbb funkciója mellett egyben látványelem is. Tehát fontos a kellő esztétikai összhang az épület stílusa, és a belső kialakítás között, hogy az egységes arculat érvényesüljön, emellett tartós legyen a szerkezet mindkét oldalon. Az egyes típusok taglalása révén érzékelhető, hogy a bőség zavarában nem könnyű eligazodni. Az extravagáns formavilág például nagyon karakteres jelleget ad egy háznak, de nem biztos, hogy hosszú távon divatos marad, és nem válik unalmassá. A hibridprofilokkal teljesíthetők a mindkét oldalra vonatkozó elvárások, főleg a tartósság és a könnyű kezelhetőség.Nyílászáró beépítésKétségtelen tény, hogy a külső környezeti hatásokkal szemben az alumínium a legellenállóbb, azonban nem mindenki szeret a lakásban ridegnek tűnő szerkezetet látni. Ezért lehetőség van a műanyag, vagy fa ablakprofilra rápattintani kívül egy alumínium takaróprofilt – amit aluklipsznek is nevezhetünk –, így belül megmaradhat a fa természetes szépsége.

A műanyag profilok úgyszintén érzékenyek a külső környezeti hatásokra, ezért védelemre szorulnak a mechanikai sérülések, illetve a felmelegedés okozta hőtágulás, és az UV-sugárzás miatt. Ezeknél a típusoknál szintén célravezető az aluklipsz, amely leárnyékolja és UV-védelemben részesíti a profilt. A porszórt aluklipsz a műanyag profilokkal ellentétben tetszőleges színű lehet. Amennyiben védtelen a profil, a fehér szín a legkedvezőbb, de így is nagyobb alakváltozáson mehet át nyáron, mint klipsszel fedetten.

Az aluklipszes ablakokat eleinte az alu-ablakok kiváltására gyártották, napjainkban viszont önálló kategóriát alkotnak az alu-fa ablakokkal együtt. A műanyag ablakok stabilitását a belső merevítés, a hőszigetelését a profil vastagsága és a belső felépítése adja. Erre a célra leggyakrabban acél-, esetleg acél zártszelvényt alkalmaznak, amelyhez kiegészítésül hőszigetelő betétekre van szükség. A hőszigetelési értékek meghatározásánál a profil vastagsága és a belső felépítése fontosabb szerepet tölt be, mint a profilkamrák száma.

Napjainkban a 70 mm-es tokprofilméret a legelterjedtebb, hiszen ez kb. 24-26 mm vastag, kétrétegű és akár 44-46 mm vastagságú, háromrétegű hőszigetelő üvegezés fogadására alkalmas. Ez azt jelenti, hogy a 70 mm vastag profil kétrétegű üvegezését – kisebb költségráfordítással – idővel háromrétegűre cserélni.

Nyílászáró beépítés – a hibrid profilok kombinációja

A hibridprofilok kombinációival az egységes homlokzati látvány megtartása mellett az egyes helyiségekben funkcionális okból szükségszerűen eltérő profil párosítható, például a külső aluhoz belül fa vagy műanyag. A nyílászárók tökéletesítésével fontossá vált a belső terek megfelelő szellőztetése. A kézi megoldás mellett speciális szellőztetőelemek különböző változatai integrálhatók a profilokba. A formai kialakításokra irányuló figyelem jelentősége is megnőtt. Az ipari formatervezés remekeit nemzetközi elismerések, így a Red Dot Design-díj is fémjelzi. 

Nyílászáró beépítés – az emelő-toló ajtókról általánosságban

Az emelő-toló ajtót nyugodtan nevezhetnénk eltolható üvegfalnak, hiszen a szárnyméretek messze meghaladják a hagyományos ajtó méreteit. Az emelőtoló ajtók szárnyai párhuzamos síneken tolhatóak el. A teljes nyílásmérettől függően sokféle variáció létezik. A közlekedésre alkalmas szabad nyílásszélessége a szárnyak osztásától függ. Szükségszerűen keletkeznek fix szárnyak is, amelyek elé vagy mögé tolhatóak a többiek. A legegyszerűbb a kétszárnyas megoldás. Egy hat méter széles nyílás megfelezhető úgy, hogy a háromméteres fix szárny elé ugyanekkora méretű mozgatható szárny tolható, így a teljes nyílás felén lehet közlekedni. Az ilyen szélesség három részre is osztható, vagyis készülhet háromszárnyú, háromsínes szerkezet is, amelynél egy fix és két tolószárny van. A fix elé/mögé tolhatjuk a mozgó szárnyakat és így már a teljes szélesség kétharmada válik szabaddá. Egy 10 méter széles, háromsínes szerkezet akár hatszárnyú is lehet.

Nyílászáró beépítés – az emelő-toló ajtók alapszámításai

A nyílásméretek megfontolása a helyiségek funkciójával függ össze, de az anyagválasztás inkább stílusbeli kérdés, vetemedésmentes fa-, műanyag- és hőhídmentes alumíniumprofil is választható. A körbefutó tok alul a padlóba süllyed és a kilincs elfordításával emelkedik az ajttószárny a kerekekre. A vasalatok teherbírásához kell tervezni a szárnyak szélességét, mert az a súlyt befolyásolja. Ha a maximális súly 250 kg, akkor a szárnyszélesség 3-3,3 méter lehet. Az üvegezés hőtechnikai jelentősége mellett az üvegvastagság és a rétegrend is kihat a szárnyak súlyára.Nyílászáró beépítés, emelő-toló ajtók

A kétrétegű, hőszigetelt üvegezés (ahol két 4 mm-es üveg 16 mm légréteg van) a nagyméretű szárnyaknál már nem elég. A két 6 mm-es üvegek közötti 16 mm-es légréssel a szárny 30 kg/m2súlyú és 8,3 m2felületű. Ezekkel a méretekkel egy 250 kg-os 3x2,7 méteres tolószárny képzelhető el. Amennyiben a jobb hő- és hangszigetelésű, háromrétegű üvegezést választjuk, akkor az eddigi számítás szerint 5,55 m2 tolószárnyat kapunk, ami 2x2,7 méter felületű atószárnyat jelent. Ennél nagyobb üvegfelület faprofilnál csak fix szárnyban lehetséges. A háromrétegűnél 6-14-4-14-6 mm-es üvegezés javasolt. nyílászáró beépítés

Minél nagyobb a felület, annál vastagabb és nehezebb üveg kell. Elsősorban a profilok vastagsága határozza meg az üvegszerkezet méretrendjét, amely viszont a funkcionális igényektől is függ. A betörés vagy kiesés elleni védelemre feltétlenül ajánlott ragasztott biztonsági üvegezést alkalmazni. Érdemes figyelni arra, hogy a nyílászáró betörés elleni biztonságát a MABISZ-minősítés garantálja. A hőszigetelésre vonatkozó törvény szabályozza, hogy a nyílászáró üvegezésének hőátbocsátási tényezője minimum Ug= 1,0 W/m2K legyen, ami még éppen elérhető kétrétegű üvegezéssel. A háromrétegűvel viszont a távozó hőveszteség értékét a felére, 0,7-0,5 W/m2K-re csökkenthetjük és ezért gazdaságossága miatt várhatóan itthon is egyre népszerűbb lesz. A műanyagok két-, illetve háromrétegű üvegezés fogadására is alkalmasak, valamint jobb hőszigetelésűek, mint a fa nyílászárók. A vasalataik nagyteherbírásúak, 400 kg szárnysúlyig is alkalmazhatóak. A leginkább elterjedt 70 mm-es, négykamrás tokprofilba akár 44 mm vastag üvegezés is beépíthető. A 86 mm-es, ötkamrás profilból passzívházba építhető emelő-toló ajtószerkezet is kialakítható. A műanyag ablakprofilok mellett szól a szerkezet könnyű tisztíthatósága, a szinte tetszőlegesen kiválasztható fólia, amellyel különböző fafajták felületi hatását kölcsönözhetjük a profiloknak.

Nyílászáró beépítés – az emelő-toló ajtók kiválasztása

A fém nyílászárók napjaiban a modern lakások szinte elengedhetetlen tartozékaivá váltak. A hőhídmentes, alumínium emelő-toló nyílászárók tulajdonságai sok tekintetben meghaladják a fa, illetve a műanyag nyílászárók tulajdonságait, hiszen az 500 kg-os szárnysúllyal hatalmas eltolható üvegfelületek létesíthetőek. A sarokfelnyíló tolóajtónál két, egymásra merőleges fafelületen úgy tudjuk felnyitni a tolóajtót, hogy a sarkokon nincs profil. Az exkluzivitás a látszó profil nélküli ajtószárnyak megjelenéséhez köthető. Ezt a megoldás profil nélküli vagy strukturális üvegezésű emelő-toló ajtószerkezetnek hívják, ahol az emelő-toló szerkezet görgőit a tokszerkezetbe rejtik, így nincs szükség a széles ajtószárnyprofilokra. Az emelő-toló ajtók 400-500 kg-os szárnyainak mozgatása a még megfelelően kialakított szerkezeteknél is komoly feladat. Nyílászáró beépítés

Bizonyos profilrendszereknél lehetőség van a motoros működtetésre is. Az üvegfelületek napvédelméről is gondoskodni kell, elsősorban azért, mert az egymás elé tolt szárnyak között a kedvezőtlen hőhatás következtében az üvegezés károsodhat. Így komolyabb megfontolást igényel az árnyékolók kiválasztása is. A legszerencsésebb az állítható, külső lamellás árnyékoló, amely védi a szobát a napfénytől, de a kilátást nem gátolja, emellett a fényviszonyokat kedvünk szerint szabályozhatjuk. Az árnyékolószerkezet motorosan is működtethető és beköthető az épületfelügyeleti rendszerbe. Az emelő-toló ajtók tervezése rendkívül összetett feladat. A szárnyméret és a vasalat kiválasztás mellett az üvegezés a legbonyolultabb és nagy szakértelmet kíván.

A cikkben szereplő adatok tájékoztató jellegűek és nem taglalják az összes paramétert.



Kp Sales House Ügyfélszolgálata az alábbi telefonszámokon hívható hétköznap reggel 8-17 óra között és szombaton 9-13 óra között:
- 06-1/5-06-06-06
- 06-20/444-44-24
- 06-70/32-32-870
Kollégáink az alábbi melléken és e-mail címen érhetőek el:
- Tolnai Melinda: 100-as mellék (melinda@kp.hu)
- Zsebő Zsanett: 103-es mellék (zszs@kp.hu)
Központi e-mail: info@kp.hu

Tags:

Categories: Cikk