Adásvételi szerződés érvénytelensége

Adásvételi szerződés érvénytelensége

Sokak számára ismert tény, hogy a helyesen megírt adásvételi szerződés az ingatlan megvásárlásának egyik legfontosabb eleme . Éppen ezért nagyon fontos, hogy mind a vevő, mind pedig az eladó is tisztában legyenek azzal, hogy pontosan mi is szerepel a szerződésben.

Jogosan tehető fel a kérdés, miszerint - érvényes-e az ingatlan adásvételi szerződés ügyvéd nélkül? A válasz igen, amennyiben a szerződés írásban történt és megfelel a minimum feltételeknek, melyek a következők:

(1) ingatlan megjelölése
(2) szerződő felek megjelölése
(3) vételár megjelölése
(4) az okiratból tűnjön ki a felek azon akarata, hogy az eladó eladni, a vevő pedig megvenni szeretné az ingatlant

Az érvényes adásvételi szerződés megszerzése után elengedhetetlen az ingatlan tulajdonjogának megszerzése is. Ilyenkor sincs szükségünk ügyvédre? A válasz meglepő módon az, hogy ebben az esetben pótolhatatlan lesz az ügyvéd vagy a közjegyző! A Polgári törvénykönyv alapján ahhoz, hogy a szerződés ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas legyen, szükséges az ügyvédi ellenjegyzés vagy a közokiratba foglalás jegyző jelenlétében.

Eredeti témánál maradva miszerint milyen esetekben válik érvénytelenné egy adásvételi szerződés fontos tisztázni, hogy az semmissé vagy megtámadhatóvá válik.

(1) Határidő nélkül semmisnek tekintjük azokat a szerződéseket melyek:
- jogszabályba ütköznek;
- jogszabály megkerülésével köttettek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz;
- nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközik
- uzsora szerződés megkötésével keletkezett (másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt köt ki)

A bíróság a semmisség megállapítása esetén elrendelheti az eredeti állapot visszaállítását!

(2) 1 évig megtámadhatónak tekintjük azokat a szerződéseket melyek:
- tévedés útján keletkeztek (az egyik fél lényeges tény vagy körülmény tekintetében tévedésben volt és ezt a tévedést a másik fél felismerte)
- Közös téves feltevés (ha a felek a szerződés megkötésekor ugyanazon téves feltevésben voltak)
- Szándékos megtévesztés
- Jogellenes fenyegetés (érdek, testi épség és anyagi érdek ellen)
- Feltűnő értékaránytalanság (20% felett)

Feltűnő értékaránytalanságról akkor beszélhetünk, ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezérelte volna a szerződés megkötésének időpontjába. A szerződést az eladó és a vevő is megtámadhatja hivatkozva arra, hogy az ingatlant túl olcsón adták el vagy éppen túl drágán vették, éppen ezért a bíróság a szerződés időpontját vizsgálja.

A fentiek tekintetében mindenkinek azt javasoljuk, hogy megbízható, ingatlan ügyletekre szakosodott ügyvéddel vagy közjegyzővel írassa meg az adásvételi szerződést, hiszen egy hibás megírt szerződés súlyos anyagi és jogi következményekkel járhat.

Categories: Cikk